Amikor Erzsébettel találkoztam, egyike volt azon tízezreknek, akik 10-20 éve ugyanazon a munkahelyen dolgoznak, nem érzik megbecsültnek, elismertnek magukat és a bérük épphogy csak kitart a következő fizetésig, és örülnek, ha elegendő a számláik kifizetésére és az életfeltételeik fenntartására. Fásultságot, reménytelenséget láttam a szemében, amikor megkérdeztem tőle, hogy miért nem vált munkahelyet. Azt válaszolta, megpróbálta, de sok esetben visszajelzést sem kap. Kiderült, hogy részt vett néhány állásinterjún, ami még inkább elvette a kedvét a kereséstől és a munkahely váltásról.
Első alkalommal munkahelyi feladatairól kérdeztem. Mik azok, amiket képes önállóan elvégezni, miben van szüksége vezetője vagy munkatársa segítségére? Melyik feladatát szereti leginkább, melyiket utálja? Milyen feladatokat képes csak ő ellátni a vele azonos képesítésű munkatársai közül? Kiderült, hogy ebből elég sok van.
A következő alkalomra elhozta az önéletrajzát, amivel addig pályázott. Ötleteket, tanácsokat adtam neki az önéletrajz átdolgozásával kapcsolatban.
A harmadik találkozónkra egy új önéletrajzzal érkezett, amit a megbeszéltek szerint készített el. Megkértem, hasonlítsa össze az előzővel és képzelje magát annak a helyébe, aki olvassa az első, vagy az átdolgozott önéletrajzot. Elmondta, hogy sokkal hitelesebbnek, meggyőzőbbnek érzi az új „bemutatkozását”, mintha nem is ugyanannak az embernek az önéletrajzát olvasná. Beszéltünk a munkakörében elérhető jövedelmekről és megkértem egy feladat elvégzésre, ami sokat segített neki abban, hogy a negyedik találkozónkról egy önbizalommal telt, magabiztos Erzsébet térjen haza.
A negyedik találkozásunk alkalmával ugyanis az állásinterjúra való felkészítés zajlott.
Két héttel később örömtől sugárzó levelet kaptam tőle, melyben leírta, hogy megkapta azt az állást, amit találkozásaink előtt már kinézett magának, de nem merte megpályázni, mert úgy gondolta, úgysem őt választanák.
Érdekességként elújságolta, hogy magasabb fizetéssel írták alá a munkaszerződést, mint amennyit az állásinterjún kért. Elmondta, hogy részéről az volt a vágyott összeg, de mivel az a korábbi fizetésének majdnem duplája volt, ezért azt a számot korábban nem merte kimondani, csak mielőtt aláírta a szerződését. Megegyeztek, így az általa áhított, az előző fizetésének közel duplájáért helyezkedett el röpke 2 hét alatt.
